Szomorú a szívem, mert tudom, most nem lehetsz az enyém, összekavart életünk elindult egy rossz irány felé. Mikor nem vagy velem, könny csordul le arcomon, meg kell próbálnom, de felejteni nehéz - tudom. Mikor veled lehetek, szikrázik szívem, mert szeretlek, de e szeretet nem szerelem, ezért nem engedhetem, hogy szenvedj. El kell, hogy felejtselek s te is engem, mert ha ezt most folytatnánk, az nem lenne jó egyikkőnknek sem. Nem akarom, hogy fájjon, de ez nem lehet másképp, engedj el lágyan, s így megmaradsz nekem, mint egy álomkép. Veled leszek álmomban, s erre az lesz a fájó bizonyíték,
hogy reggel majd a párnámon ott csillog egy könnycsepp, mely az enyém.

Mért tetted ezt velem?Mért nem szóltál?Megkérdeztem mi bánt,s csak ennyit mondtál:,,már nem szeretlek úgy mint régen''!A mai napig nem értelek!Te nem érezted azt amit én érzek?Az egyik percben imádsz, a másikban már nem szeretsz. Mond hogy van ez?Látom már eldöntötted,s végleg kitörölsz a szívedből, ettől félek!Mond mért nem őrzöd az emlékeket?Már látom,nem érdemeltél meg!De csak hogy tudd,meghalnék érted!Igen,fájnak az emlékek,de vmi hozzám is fog kötni,és akkor majd eszedbe fogok jutni,de már bánni fogod,h nem tudtál szeretni!

Azt hittem szeretnek, pedig csak játszottak velem;

Minden,amit eddig hittem,romokban hever.

Összetört szív,s talán már néma érzések suttogják:

nem érdemes sírni,ennyi volt a boldogság.

Nehéz könnyes szemen uralkodni,hisz őt senki sem tudja majd pótolni.

Néma minden,hisz még fáj a szív,s azt hiszed,hogy ez soha nem lesz többé így.

Talán igazad van,de ha így is lenne,gondolj az együtt töltött,boldog percekre.

Hisz annyi minden közös emlék,forró csókok,meleg ölelés..

S most minden szertefoszlott.

Közös álmok,vágyak,tervek,minden,miket együtt terveztetek.

Ennyi volt,s te már tudod,sohasem feleded el őt,bárhova is juttok.

Az ő szerető szívét nem lehet feledni,mert megtanított arra,hogyan kell szeretni.

Forró ölelések,csókok,s minden,mit ajkaitok egymás felé mondott.

Ha most már vége is,tudd,hogy sohasem feledhet el ő téged,hiszen élete egy részét szentelte néked.S ezt kitörölni,elfeledni még akkor sem lehet,ha szíve majd egykor egy másikat szeret.Ennyi volt,mi szép volt s jó,hidd el,ez nem múlandó.

S hidd el azt,ne kételkedj benne,ha végső búcsúd közeleg,ő lesz az utolsó,ki azt mondja:ég veled,szerettelek,s talán még most is így érzek.Tudom,ez már késő,s tán te ezt nem is érted,hogy mért hagytalak el,ha szerettelek téged..

“Mért van az, hogy véget ér az álom, s mi valóság volt többé nem találod? Egyedül vagy újra, nem ölel át senki,pedig te még tudnád őt szeretni. Aztán jön egy másik, de te meg se látod,mert aki elment, még mindig visszavárod. Mért van az, hogy neked nem sikerül semmi?Ő volt a mindened, s elengedted menni. Nem mentél utána, s nem mondtad, hogy várjon,s hagyod, hogy egy könnycsepp lefolyjon arcodon. De az idő múlik, s kit nem látsz már soha, Az halványul benned. De a sors mostoha,hadba állítja, feltépi a sebet, Szíved megint lüktet, repülnél feléje.De ekkor egy kérdés villan az eszedbe:Mért van az, aki elment nem jön többé vissza? Csak az emlék marad, de az él mindörökre.”

Bocsáss meg a haragomért, a dühömért, az akaratomért, az önzőségért, hogy hagytam eluralkodni magamon a félelmeimet, hogy nem figyeltem oda rád, hogy nem érdekelt mit akarsz te csak az, hogy mit akarok én…Bocsáss meg mindenért, hogy erőszakosan próbáltam kiprovokálni mindent...Bocsáss meg ezekért, bocsásd meg, hogy nem leszek mindig türelmes, hogy néha elbizonytalanodom, hogy úrrá lesz rajtam a kétely, bocsásd meg a gyengeségem, még mindig szeretlek...

Ahogy múlnak a napok,
egyre jobban boldog vagyok.
Hiszen mellette újra magamra találtam,
ebben a nehéz, s gonosz, igazságtalan világban.

Ahogy múlnak a napok,
csak vele vagyok igazán az aki voltam régen egy napon.
Csak vele érzem magam igazán nőnek,
és ez egy kicsit magabiztossá tesz.


Ahogy múlnak a napok,
érzem, belőlem ez a szerelem egy új embert faragott.
Hiszen mióta vele vagyok,
egy könnycsepp se gördült le az arcomon.

Ahogy múlnak a napok,
észrevettem, elmúlt egy bajom.
Elmúlt a félelmem,
amit a magányom miatt éreztem.

Ahogy múlnak a napok,
napokról-napokra szerelmesebb vagyok.
Kicsi pir arcomon,
Mert ha meglátom őt én rögtön elolvadok.

Mosolyog a szemem, s remeg a lábam,
ha ő átkarol gyengéden, de bátran.
Hiszen érzi ő, hogy én már csak erre vártam,
amióta nem láttam.

Minden nap, mikor csókolja a számat,
azt suttogja újra nekem bátran:
Én szívem kuglófjának egyetlen szem mazsolája,
bárcsak tudhatnád hogy én mennyire imádlak.

25."Magányosan állok egy sötét szakadék szélén,
becsukom a szemeimet és nem értem, hogy miért én.
Hogy miért én tévedtem megint és miért lett csak egy emlék,
ő, akiért feltételek nélkül bármit megtennék.

Nincs már velem, de a hangját hallom bármerre is vagyok,
ha rá gondolok felhők mögül a nap, újra felragyog.
Megváltozik a világ, hogyha hallhatom, vagy láthatom,
De ő már messze jár, és nincs, ki enyhítse a bánatom.

Miért van tele hiánnyal a világom, ha nincsen itt,
mi ez az érzés, ami minden fájdalmat felnagyít.
Miért kínoz úgy az álom, mikor reggel nem találom,
tévedtem, de sajnos tudom, most már hiába várom.

Túl sötét lett a nappal és túl sötét az este is,
a valóság túl szomorú az álomvilág meg hamis.
Elfutnék az emlékek elől, de nincsen hova,
hisz ő az, akit nem fogok elfelejteni soha.

Messze járok tőled, senki nem kísér az utamon,
ahol a múltba elveszett boldogságomat kutatom.
Hisz hiányzik minden szó, minden érintés és mosoly,
elengedtelek, de így a lelkem lett újra fogoly.

43.“Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami.S ha nagyon pontos és figyelmes leszel, ha idejében kelsz és későn fekszel, ha sokat vagy emberek között, ha elutazol ide vagy oda, ha belépsz bizonyos helyiségekbe, végül találkozol azzal, aki vár. Természetesen tudod, hogy ez a reménykedés egészen gyermekes. Már csak a világ végtelen esélyeiben bízol. Hol keressed? S aztán, ha megtaláltad, mit mondjál neki? És mégis várod.

Oldal: Ho$$zú $zerelmes wersek♥
♥ Īđézeteķ, és minden más :) ♥ - © 2008 - 2024 - mindenfeleidezetek.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat